A korabeli becslések szerint
Magyarország I. világháborús kiadásainak összege mintegy 32,7 milliárd koronára – a háború előtti normál éves
állami bevétel harmincszorosára – rúgott, amelynek 95%-át kölcsönből, ezen belül 53%-ot a hadikölcsön-jegyzésekből befolyt pénzből fedezték. 1914 novembere és 1918 júniusa
között nyolc alkalommal került sor kötvénykibocsátásra, melyek során 15,6
milliárd korona értékben jegyeztek nemcsak magánszemélyek, hanem
törvényhatóságok és különféle pénzalapok is.
A TELJES KÉPANYAGÉRT KATTINTSON IDE!
A hadikölcsön maga 5 ½ –
6%-kal kamatozó állampapírt jelentett, melyet többféle címletben is
megvásárolhattak, akár 50–10.000 korona értékig. A féléves kamatot a kötvényhez
csatolt szelvények beváltásával lehetett felvenni.
A TELJES KÉPANYAGÉRT KATTINTSON IDE!
A siker érdekében mindenféle
további engedményt is megadtak a pénzintézetek (például földjelzáloghitelt
biztosítottak vagy a hadikölcsönt életbiztosítással kötötték össze) végül a
vasárnapi munkaszünetet is felfüggesztették a jegyzés idejére.
A valóban csábító (bár sajnos
a későbbiekben be nem váltott) pénzügyi ígéretek mellett a propaganda legfőbb
érve azonban természetesen a hazafias kötelezettség hangsúlyozása volt. Az első
kibocsátások alkalmával, amíg kitartott még az általános lelkesedés, nem is
volt szükség különösebb győzködésre – Pest vármegyében az első
jegyzés alkalmával 34 millió forintos összeget értek el –, sőt a törvényhatóságokat és különböző alapokat
eleve figyelmeztették, nehogy erejükön felül jegyezzenek feltört betétjeikből
vagy a kifejezetten erre a célra felvett újabb kölcsönből. A figyelmeztetésnek
természetesen rögtön ellentmondott az egyre erősödő agitáció.
A TELJES KÉPANYAGÉRT KATTINTSON IDE!
A propaganda
a hadsegélyezésnél megismert minden elemet felhasználta, az átütő erejű Bíró
Mihály-plakátoktól a hatodik jegyzésre készített, Deésy Alfréd által rendezett
rövidfilmig.
A
belügyminiszteri rendeletek sorra hangsúlyozták, hogy „csapataink ragyogó teljesítményei”
miatt teljesen ésszerűtlen a megtakarítások visszatartása. De azért is szükség
van a közigazgatás, a lelkészek és tanítók felvilágosító munkájára, mert a
mezőgazdasági termékek magas ára miatt „szokatlanul nagy pénzkészletek”
halmozódtak fel olyan körök kezén, akik nincsenek hozzászokva a ”bankszerű
pénzkezeléshez”, emellett mivel a férfiak nagy része bevonult, az ilyen téren
szintén tapasztalatlan asszonyok ugyanúgy inkább elrejtik a pénzüket a
gyümölcsöző befektetés helyett.
A TELJES KÉPANYAGÉRT KATTINTSON IDE!
A váltópénzek visszatartása elleni ésszerű érv az
volt, hogy a pénzhiány napi gondokat, bosszúságokat okozhat, melyet az új pénz
kibocsátása nem oldana meg. S hogy miért? Mert „az új, fényes pénz különösen
kedvelt tárgya a pénzgyűjtésnek és elrejtésnek még olyan egyének részéről is,
akik különben érmék elrejtésével nem foglalkoznak”
Már a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó fentebbi példa is mutatja a későbbiekben kiterjesztett elvet, miszerint azok, akik
úgymond hasznot húztak a háborúból, a hadikölcsönök jegyzésével róhatják le
adósságukat. A hatodik hadikölcsönjegyzés alkalmával az egyes vármegyéknek
körbeküldték az ottani székhelyű hadseregszállítók jegyzékét a szállítási
összegének és eddigi hadikölcsönjegyzések értékének feltüntetésével,
felszólítva a törvényhatóságokat, hassanak oda, hogy a kettő arányban álljon
egymással. A ránk maradt dokumentumok alapján a katonai szolgálat alól
felmentetteket is felhívták a jegyzésre, igen erős pressziót alkalmazva.
A
polgári lakosság tartalékainak kimerülésével szinte abszurd módon a harctéren
küzdő katonák felé fordultak – az általános meggyőzés fő érve ellenére,
miszerint a katonák vérrel, az otthoniak pénzzel adóznak a hazának – ugyancsak
sikerrel.
Hazafiságból, számításból vagy kényszerből, jegyzésről
jegyzésre súlyos milliók vándoroltak olyan kötvényekbe, melyeknek később
semmilyen hasznát nem vehették.
Kiss Anita
Irodalom
Magyarország az első
világháborúban. Lexikon A-Zs.Főszerk. Szijj Jolán. Bp. 2000
Pest vm. adattára. Szerk.: Csatár–Hovhannesian–Oláh, Bp., 1939.
További források és hivatkozások a teljes képanyagnál!
Részletek a VII. hadikölcsönt népszerűsítő kiadványból (1917 novembere)
„A legutolsó hadikölcsön óta nagyon fontos események történtek. Keletgalícia és Bukovina legnagyobb része fölszabadult. Délnyugaton mélyen bent állunk az ellenség földjén. Nagyszerű hőseink a háború legnagyobb győzelmeit aratták! A Kárpátokban, Moldvában és a a monarchia keleti határán álló fronton, mely Isten segítségével a háború és a havasi tél minden viharát továbbra is diadalmasan fogja állni, arra kér benneteket, kik otthon vagytok és hűségünkre gondoltok: segítsetek, hogy kitarthassunk a győzedelmes békééig, segítsetek bennünket az új hadikölcsönnel, amelynek oly fényesnek kell lennie, mint csodálatos csapataink fegyvertényeinek, amelyek, és ezt büszkén hirdetem, páratlanul állanak a világ történelem előtt.”
József főherceg, vezérezredes
„Pénzt vagy életet! Kiáltja a rabló,
amikor megtámadja a gyanútlan vándort
Pénzt vagy életet! Ordítja az ellenség,
amely orvul megtámadott, felénk
Pénzünket és életünket – de a Hazáért!
Ez a mi válaszunk.
Jegyezzünk hadikölcsönt!”
Drasche-Lázár Alfréd (miniszteri tanácsos, a trianoni békeszerződés egyik aláírója)
"Az államnak adott kölcsön annyi értékű, mint otthonunknak békessége, nyugalma. Mit megtenne a bölcs ember otthonának védelmére, boldogságára? Hisz az egész élet azon múlik, hogy legyen egy helyünk, ahol veszedelem nélkül lepihenhetjük fáradt fejünket, csillapíthatjuk szívünk szomorúságát, elaltathatjuk bánatunkat. Most az otthont mindnyájunk otthonát: az állam jelképezi. Annak fennmaradása, ereje, hatalma: a mi életünk. A hadikölcsön elől elrejtett pénznek baj esetén csak annyi értéke van, mint égő házainkból első ijedelmünkben kimentett papírkosárnak. Ezért siessünk az állam segítségére, hogy a bajt, a Tűzvészt elkerüljük, Nyugodtan, biztosan élhessük le életünket.
Krúdy Gyula
„Künn magyar népem, mint oroszlán verekszel,
Itthon hadikölcsönt jegyzünk hetedszer;
Hozza a szegény, gazdag vagyonát,
Vért, életet adnak a katonák!”
Dr. Kiss Menyhért
„A hadikölcsön jegyzése oly honpolgári kötelesség, amelyben mindenkinek tehetsége és vagyona arányában kell résztvennie. A hadikölcsönt jegyző a belső front katonája.”
Dr. Wekerle Sándor m. kir. pénzügyminiszter
A TELJES KÉPANYAGÉRT KATTINTSON IDE!
